Divatmotoros

Talmácsi indulhat az első helyről holnap, szerencsére nagyon egyben volt minden az edzésen, ő is és a motor is! 2.06.861 az ideje, jó 5 tizedet vert a másodikra. Szép volt, holnap is így tovább!! (Az eurosporton nyilatkozva elmondta, hogy már az edzésen is a versenyen használt gumival ment, ezt tudva még biztatóbb az eredmény!!)

Összevetve az általa a Hungaroringen zúzott időt a saját szerény ottani eredményemmel (és hozzászámolva azt is, hogy először megyek Brno-ba, míg a Hringet már egész jól kezdem megismerni) nekem csütörtökön 2:45 alá kellene bejönnöm Brnoban, stretch target a 2:40 körüli idő lehet. A motorhoz megvan az új aksi és kormányvégsúly is. Huszadikán még a Hungaroringen rákészülök Brno-ra és kedden délután indulunk. Szerdán és csütörtökön egész nap a motoGP-sek által felkent gumit fogjuk közelről vizsgálni a pályán... Remélem lesz flow. :)

Az elmúlt hat év alatt ma mentem át minimum négyszázharminckettedszer a reptéri biztonsági ellenőrzésen (gyors fejszámolás: átlagosan havi három repülés az évente 36, hat év alatt kétszáztizenhat, darabonként minimum két ellenőrzés, ha nincs átszállás, mert ha van, akkor több).

A definíció egyszerű, megtalálni sokkal nehezebb. Elolvashatunk róla egy sokszáz oldalas könyvet, mégsem lesz könnyebb átélni. Ha viszont átélem, akkor pontosan tudom, hogy ez az, amiért az egészet csinálom. Déltől este hétig ezt kerestem. Szereltük és pakoltuk az utánfutót, izgultam, hogy beindul-e a motor, féltem, hogy elesek és lesérülök, aszalódtam a napon nyakig bőrben, sorakoztam a többiekkel a boxkijáratnál 180-as pulzussal, próbáltam magam visszafogni a bemelegítő körökben és ha tiszta köröm volt, akkor igyekeztem minél később fékezni és minél előbb gyorsítani. Bosszankodtam a lassabbak mögött és megijedtem az agresszívan előzőtől. Közben tegnap megtaláltam, amiért kimentem a pályára, pedig nem minden alkalommal sikerül.

A Forma-1 miatti hosszú kihagyás után ismét motoros nyílt nap volt a Hungaroringen. Hála a pécsi Ogrének sikerült kijutni a ringre, pedig nem volt egyszerű. Két őrült motor már az M3-ason követett minket, egy méternél közelebb jöttek és nem tudtuk őket lerázni.

Hajón megy a házaspár - okosnő és pasi - hét év után rendet tenni egymás közt. Pasinak feltűnik egy csodaszép nő akivel rokkant párja utazik együtt. Beszélgetni kezdenek, a rokkant meséli élete történetét amit pasi egyre nagyobb kíváncsisággal hallgat a rendrakás helyett.

Mi most néztük meg nem először, tetszett, mármint nem úgy, mint egy vígjáték, hanem úgy, mint jó film. Ha meg akarod nézni, ne klikkelj tovább, mert elmesélem.

Ki a fene akar félkábult humanoidokkal együtt bokáig sárban cuppogva ütemesen varacskolni a távolról érkező ritmusra? Nehéz kérdés, mert a médiából csak az derült ki, hogy a szigeten semmi sem fekete vagy fehér. Szerencsére találtunk a pincében egy üveg rumot, az ablakban a menta is szüretképessé vált, úgyhogy az esőfelhők látványát jelentősen finomította a délután becsókolt házi NEM-update Mojito. (Vigyázat, explicit tartalom a következő linken - én szóltam. Tizenkét éven alul csak szülői felügyelettel.)

Hazafelé az M3-ason, már majdnem a Hungaroringnél. Jött a zivatarfelhő, feketedett az ég.

Mit tehetek, ha van öt percem a következő telefonkonferencia kezdetéig? Nyomkodom a wikipedia-n a "Random Article" gombot, és egyből mindenféléről olvashatok.

Kelet-afrikai növényről, egy külvárosról Angliában, egy keresztény muzsikusról, aki túlélt egy repülőgépszerencsétlenséget, pedig rajta kívül még senki, soha nem jött ki a Bering tengerből, ha oda repülővel zuhant! Aztán megismerhettem Dánia harmadik legmagasabb természetes pontját, ami szédítő 170.35 méter magas!! :)

Végül kidobott a gép egy magyar matematikust, aki a valószínűségszámítás elméletének korai munkáin dolgozott. Ennek mennyi lehet a valószínűsége, ha 1,943,254 cikk volt a gombnyomkodás pillanatában a wikipédián?

Kiáll négy öregúr egy színpadra, bőszen maszturbálni kezdenek a hangszereikkel és majd' ötvenezer ember élvezi a dolgot. Ez jutott eszembe a tegnapi LGT-n. (Aztán nagyon hasonló gondolatokat láttam viszont a zindexen is, sajnálom, hogy nem írtam le előbb...)

A Forma 1 tévéközvetítés a lehető legjobb aláfestés egy délutáni alváshoz. Na jó, talán a gorillák a NatGeo-n még jobbak, de a második helyezett nálam biztosan a Forma-1. Élőben viszont nagyon más. Érdekes. Izgalmas. Baromi hangos és hihetetlenül gyors. Lúdbőrözött tőle a hátam. Szombaton ugyanis bőven volt részem benne, a Ferrari paddockban tölthettem egy csodás napot.

Hosszú beszámoló következik, sok képpel és kevés szöveggel.