Divatmotoros

Az időpontot rögzítettük, szabadságot kivettük, de az osztrák síszünet miatt a már-már szokásos Hochkar környékén egyáltalán nem volt szállás. Így kicsit kényszerűségből, kicsit az ismeretlen iránti vágytól hajtva a járt utat a járatlanra cseréltük.

- tilos bevinni a Jehova tanait taglaló irományokat

- gépkocsi és gyalogos ütközése esetén a törvény szerint a gépkocsi vezetője a felelős, innen indul a beszélgetés

- Ünneplik a Kínai Újévet (农历新年)

- az Egyenlítőtől másfél fokra északra helyezkedik el

- két hét múlva meglátogatom

Az idén már "szokásos"-nak mondható jóléti-managersportként az edzőteremben izzasztottam magam a futópadon. Légkondicionált városi levegő, saját kis monitoron harminc tévécsatorna, nehogy az unalom miatt előbb abbahagyja az ember a gyötrődést. Saját törölköző, hogy az izzadságcseppek se zavarjanak, minden a legnagyobb kényelmet szolgálja. Állítható emelkedés és sebesség, mért szívverés és választható programok. Kissé mintha el lennénk kényeztetve. A maximális kényelem és a beállítások precizitása ellenére is előfordul, hogy egy-egy napon hol jobban, hol rosszabbul megy az edzés.

Január, havaseső, 3 fok. Mit lehet ilyenkor a legjobban csinálni? A nyári motorostúra tervezése ideális szobafeladat.

Ezúttal kicsit messzebbre mennénk, mint tavaly. A kinézett útvonal a genfi tótól halad dére egészen a tengerpartig, Nizza mellett. Majdnem 700 kilométer szamba, kanyargós hegyi utakon, hágókon, többnyire 2000 méteres magasság felett. A neve is egyszerűen ennyi: a nagy alpesi út. Meg persze oda is kell jutni, utána meg tengerparta is kell menni feküdni, az összesen annyi, mint: 3744 km, maradhat? 

 Update: mivel a beágyazott térkép nagyon belassította a blogot, inkább a linket teszem ide az útvonalról.

 

Amit szeretek csinálni, azt szinte bármilyen körülmények között hajlandó is vagyok. Ami viszont szombaton "snowboard" címkével történt, az totálisan kimerítette az előző mondatban található "szinte" adta kibúvót. Azt már régóta tudom, hogy utálok esőben motorozni. Most viszont kénytelen voltam azt is megtanulni, hogy snowboardozni sem szeretek esőben. Tízkor még reménykedtem. Vettem egy minimáljegyet, és tizenegykor úgy tűnt, világosodik az ég. Aztán délben is még esett, a vizes hó pedig nagyon tapadt. A szemüvegen vagy a pára, vagy a vízcseppek miatt nem láttam ki, így maradt a kamikaze üzemmód.

Bár az ágy alá is benéztem, végül személyesen mégsem találkoztam vele. Pedig biztosan ott járt a szobámban, ugyan mi más okozhatta az alábbi parajelenséget?

 

A napokban rámjött a főzhetnék. A lekváros kenyér és a rántotta után csináltam már párszor különféle csirkemelleket (borokban vagy tejszínben megáztatva majd megsütve), karácsonykor az aszalt szilvás balhé se lett rossz, sütőtök is fonnyadt már a sütőben, nyáron a grillezés is műsoron volt párszor, de egyébként nem állok minden nap a tűzhely mellett. Viszont ha már nekilátok, akkor nem kispályázok.

...a magyar kiskereskedelemben sajnos gyakran előforduló hozzáállás miatt. Bemész a boltba és vissza se köszönnek, az eladó nyugodtan telefonál tovább, ha a második terméket is meg szeretnéd nézni, akkor vágják a pofákat, gondolom sokan tudnák folytatni a listát. Viszont ma végre sikerült egy remek ellenpéldába bele-fut-nom.

Hogyan találják meg ezt a blogot az olvasók? Beírnak mindenfélét a keresőkbe. Az alábbiak adják az elmúlt hét nap leggyakrabban idevezető keresőszavait. Ez lenne a blog főlényege?

vfr
hobo+karácsony+blog
blog+sri+lanka+
rizskoch
talma+dvd+vásárlás
divatmotoros
vfr+szerviz
motorostúra
marinált+hal
újszilvás
tintahal+grillezése
multistrada+oldaldoboz
tankcsapda+remix
mezitláb
mátra+motorok
mormota+etetés
Turtle+Hatchery+Sri+Lanka+Chandrasiri
sutotok
rizskoch+recept
leopárd+sri+lanka
gumimelegítő
hobo+karácsony+30
Kis+tehén+koncert
Route+66+történelme
svájci+motorostúra

... a Macskafogó 2-t, nem lett még olyan jó sem, mint amire (visszafogott várakozással) számítottam. Hiába a nagy lendületű promóció, és hiába az első rész varázsa. Az első óra még csak-csak eltelt, de onnan kicsit unalmas. A sztori vége pedig egyenesen gyengécske, az elkéső (odaerőltetett) mexikói Lusta Dick-el és a sehogyse kifejtett (csak nagy hirtelen beteljesedett) szerelmi szállal. Tizes skálán nálam csak öt körüli pontszám, marad a póker, az legalább élvezetes. A rajz maga tetszett, a zene se rossz, de nem olyan átütő erejű, mint az elsőé volt. Hiába, "ez egy alacsony költségvetésű alkotás"