Újra Gödöllő, Trafó, de most nem ajjajjaj. Elmentem átlagéletkort rontani egy érettségiző osztály bulijába. Legalábbis így tűnt, ha körülnéztem magam körül, de azért voltak rajtam kívül is vének, ketten-hárman legalább... Az előzenekar számomra abszolút pozitív meglepetés volt, amikor besétáltak, és az osztálytársak elkezdtek sikítani a színpad előtt, akkor komolyan aggódni kezdtem. De aztán olyan feszes és részletgazdag zenét zavartak le a srácok a színpadon, ami egy tíz éves zenekarnak is becsületére vált volna. Érdekes felelgetős-vokálok, pörgős dob és élvezhető gitárjáték, nagyon rendben volt. Remélem befutnak, ha sikeresen leérettségiztek.

Aztán jött a Kiscsillag, ahol megint azt láttam, hogy ők ezt élvezik, főleg Ábel a dobok mögött. A megpörgetett részek után elégedettnek tűnő félmosolyok, néha a többi taggal való marhulás, egyszer ejnye-Bandi elfelejtett szöveg, de aztán a közönség (és Lecsó) segített. Kopasz emberek telefonáltak meg volt a nagy kedvencem, a Fecskés is. Nem tudom megindokolni, mert nem egy tipikus "power-song", de erre jobban esik a futás a szigeten. Két ráadást is kikövetelt a közönség, én meg egy alig használt, csak kicsit hajlott, kultikus BIGstick dobverővel, na meg egy tisztességes koncertélménnyel gazdagabban indultam haza. Kőőőőőöööööszi.