Hála munkaadómnak ismét Ferraris rendezvényre mehettem a hétvégén, a Ferrari Challenge-re kaptam jegyet. Ami azért volt külön jó, mert az F1 és a motoGP erősen limitált lehetőségei után ezúttal végre kettőt kaptam, így Csirek is jöhetett.  Cserébe most nem voltunk elég VIP-ek, a boxutcával szembeni Gold tribünre szólt a jegy, egy ebéddel megspékelve, de a boxokhoz nem mehettünk. Volna. De azért ezt nem hagytuk annyiban...

Talma 125-ös győzelme után motorral mentünk ki a Hungaroringre, kezdésnek megebédeltünk, majd a tribünről fotózgattam a célegyenesben elsuhanó utcai autókat. Csodálatosak az autók, tempójuk az F1-hez vagy motorokhoz mérten szerénynek tűnt, de kenték neki elég jól. Az elsuhanó autókat azért viszonylag hamar meguntuk, úgyhogy sétálgattunk egy kicsit. A pálya felett átvezető hídon lehetett volna lejutni a boxutcához, de oda csak a nagyon kiváltságosak mehettek. Kicsit beszélgettünk a biztonsági őrrel,  de nem  tudtuk rábeszélni, hogy feltétlen fotóznunk kell a boxokban is. Agyaltunk erősen, hogyan juthatnánk be, és hamarosan be is ugrott a megoldás. A helyzet kulcsa ezúttal a Honda kulcsa volt, pontosabban a rajta fityegő kulcstartó, na meg persze Csirek ellenálhatatlan mosolya.

A rendezvényen a "Go Fast" energiaitalt igen erősen promótálták. Mi ártatlan arccal odasétáltunk az egyik sátorban "Staff" nyakbaakasztóval pihenő srácokhoz és elkezdtük a nagy hadműveletet. Cs feltette legszőkébb mosolyát és megkérdezte, hogy azzal a belépővel ugye le lehet menni a boxba? A srácok igennel feleltek, mire mi elkezdtük a fotós mondókát, hogy én a nagy rajongó, mennék fotózni, de hát ez a fránya jegyünk nem jó a boxokhoz, és már évek óta "Go Fast"-ot iszunk, még a kulcstartónk is az! Itt már vigyorgott a srác is erősen, aztán megkérdeztük, hogy valami zálogért cserébe nem adnának-e kölcsön egy "Staff" belépőt. Illetve kettőt. Ha kettőt nem is, de egyet adnak, mondta a srác, és a felajánlott telefon helyett a motorkulcsért cserébe ideiglenesen miénk lett a belépő.

Hajrá, a többit valahogy megoldjuk, gondoltuk. Csirek nyakában a "Staff" jeggyel, én meg az F1-en és Brnoban begyakorolt, lehető legmagabiztosabb VIP arcomat felöltve elindultunk a boxok felé. A biztonsági őrök mellett annyi volt a taktika, hogy Cs ment hozzájuk közel, én meg szorosan mögötte, és nem is lassítottunk sehol. Két ellenörző ponton átgázoltunk, és miénk volt az egész depó. Ott fotóztam pár autót közelről, megnéztük a régi (khhm, 2002-es) F1-es autókat, meg a sok szerencsétlen tulajt, akik évente 6x15 perc használatért megvették ezeket az ex-F1 kocsikat egy közepes bőröndnyi pénzért. Nekik a Dolce Vita, a kocsikat meg szerelik, szállítják, és lemossák mások. Majdnem ugyanaz, ahogy mi pályázunk motorral, csak nem tizenkétezer HUF per nap...

Fél óra után, ahogy ígértük, visszamentünk a Go Fast-os sátorhoz, visszaadtuk a passt és visszakaptuk a motorkulcsot, meg ráadásnak két innivalót is, köszönjük a nagyvonalú támogatást és a cinkosságot. Nagy élmény volt, szépek voltak az autók, épülésetekre néhány képet alább megosztok.

(A blogom történetében először beágyaztott dia-show látható az Indafotó-ról, a képek egyenként is elérhetők, ha rájuk klikkelsz. Egyik-másik háttérképnek is beválhat egy esős napon...)