A hágai tengerparton reggel hétkor nem tolongott senki rajtam kívül, kivéve a sirályokat, egy kutyát sétáltató helyi lakost és egy sárga villogóval felszerelt kukásautót, ami egyszer csak szembe jött a homokban.
A széllel kicsit elszámoltam magam, mert először hátszéllel kezdem futni. Visszafelé megszenvedtem, minden lépésért küzdeni kellett, de az arcpírral nem volt semmi gond.
A tengerpart közvetlen szomszédsága természetvédelmi terület, pedig száraz gazon kívül semmi mást nem láttam ott, lehet, hogy az is kipusztulóban van már itt Hollandiában... 
A fűben viszont ugrált egy nyúl, kicsit megijedt a lépteimtől, aztán szemvillanás alatt elillant a gazban.
A hotel előtt egy érdekes, számomra új kresztáblát láttam, Budapesten is többre mennénk ezekkel, mint a traktort ábrázoló Demszky-féle marhasággal...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.