Divatmotoros

A Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán idén június 13-án (péntek...) volt a Tankcsapda koncert. 

Idén nyáron nagyon kevés fellépést vállaltak, bizonyára új lemezen dolgoznak.

Mivel a családban van egy vérbeli Tanker meg egy Divatrocker, egy percig sem volt kérdéses: ott a helyünk.

Mellékszál:
Előtte még megpihentünk egy-két sör mellett a Városligeti Sörsátorban és erősen drukkoltunk az olaszoknak bizonyos román válogatott ellen. Vajmi kevés sikerrel, mert 1-1 lett a vége. Azért az olaszok csak továbbjutottak végül, úgyhogy nem volt minden hiába...

A meccsen nem sokat búslakodhattunk, mert még a lefújása előtt beindult az igazi rock-and-roll.
Mellékszál vége

Nyolckor kezdődött az est igazi attrakciója: a szélgéppel fújt hajú Lukács, aki egy szobai ventillátorral szemben állt az egész koncert alatt (hiába, nem könnyű a rockerélet így negyven felé...) és a többi tanker belecsapott a lecsóba.

(Azért ilyen korán, mert szigorú a kerületi csendrendelet, és pontban tízkor abba kell hagyni a ricsajozást.) 

 
Rendesen beindult a zene és persze a villázás is ment szorgalmasan.

Volt olyan rajongó is, aki teleobjektívvel jött a buliba a precíz dokumentálás érdekében.

A színpadkép nem volt túlkomplikálva, de az időnként megjelenő villám és a sok reflektor egész jól nézett ki.

A korábbi koncerteken nem sok szerencsénk volt, két éve a debreceni buli előtt belázasodtam és úgy nem volt akkora élmény, tavaly pedig mindketten betegek voltunk, úgyhogy el sem jutottunk Debibe.

De a korábbi koncertélményeim nem csak ezért voltak vegyesek, mintha a zene is lagymatagul, a lemezeken hallgatottnál lassabban szólt volna. Nem úgy ezen a bulin, ahol végre lendületes, pörgős és élettel teli volt a műsor. Lehet, hogy kevesebb, de jobb koncert a megoldás?