350 km
Reggel szikrázó napsütésben reggeliztünk, majd tizenegy körül indultunk Bruck-on, Zell am See-n és Mitterstill-en keresztül Krimml felé. Már az odaút sem rossz, bár nem veszi fel a versenyt a tegnapival. Krimmlben látható (a szerintük) Európa legnagyobb és a világon is ötödik helyezett vízesése. A motorosbarát parkolóban ingyenes szekrényekbe lehet lepakolni a ruhákat és a bukókat, nagyon kultúrált megoldás. A kitűnő melegszendvicsek elfogyasztása után a vízesés alsó folyásánál kezdjük a nézelődést. A vízesésnek csak ez a szakasza 60 méter, lenyűgöző a robajló, morajló vízáradat. Mindent beborít az apró cseppekben szálló pára is.
A nézelődés után Visszasétálunk a motorokhoz és nekivágunk a Gerlos Alpenstrasse-nak. Ennek az eleje és a közepe olyasmi, mint a Nockalm, hasonlóan meredek és visszafordítóból is van pár. A többi része viszont kicsit jobban elnyújtott, belátható kanyarokból áll, amik a kedvenceim, így nekem eddig ez a helyszín tetszett a legjobban. Nagyon fekszik a VFR-nek is ez a terep, nekem is a 100-150 km/h között, fékezés nélkül váltakozva bevehető kanyarok adják a legtöbb örömet.
Kétszer is végigmegyünk az úton, a végén egy kis kávézóban jeges kávé és ásványvíz frissíti a motoros konvojt. A szép idő miatt kirajzottak a túrázók és a helyi vagányok is, többségében 60 feletti béjemwések, helyes kis pocakkal.
Aztán egy visszafordítóban (jól belátható helyen) külső íven kerültem ki egy hármas autókonvojt, ettől aztán tíz percig olyan kaján vigyorgás volt a képemen, hogy csak na. A mai adrenalinbombák is becsapódtak, az időjárás ideális volt, talán a legjobb motoros nap volt eddig.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.