Divatmotoros

A hétfői papírmunkák és felesleges akksimizéria után a ma délutáni napsütésnek nem tudtam ellenállni és nyomtam egy villámgyors Bp-Lepence-Bp karikát végre. Volt benne persze némi önigazolás is, ha már visszahelyeztettem a forgalomba a motort, akkor nehogy már ne menjek vele egyet... Az őszi nyaralás miatt a tavalyi szezon hamar véget ért, így majdnem pont hat hónapos volt a kihagyás, ami erősen látszott a mozgásomon. Először háttal ültem fel a motorra, de aztán feltűnt, hogy nincs meg a kormány, így gyorsan megfordultam, és elindultam. Ellenőriztem a guminyomást aztán nyomás.

A kanyarokban bizonytalan voltam, az íveken billegtem, a szemben megjelenő autóktól megijedtem és ívet módosítottam, pedig elfértem volna, és a hideg aszfaltban sem bíztam, úgyhogy elég lassacskán kanyarogtam. Visszafelé már rendeződött kicsit a mozgásom, elkezdtem kicsit kiülni is, de azért piano-ban jöttem. Elég sok a kátyú, Pilisszentivánon belül is van pár jókora, meg utána van egy szakasz, ami hosszan elég rossz. Plusz a legalattomosabbak a felezővonalnál lévő, hosszú, elnyúlt felfagyások, amik pont az előzésekkor vezetik meg kicsit a motor elejét. Volt pár sárfelhordás is, úgyhogy csak óvatosan.

A városi 4-5 fok még egész baráti volt, a "hegyekben" viszont egy fokot mutatott a hőmérő, úgyhogy a fele sem volt tréfa. Ez már közelítette az eddigi negatív hőmérsékleti rekordomat. Jól beöltöztem, úgyhogy csak a kezem fázott kicsit a vékonyabb kesztyűben, de a sok panaszkodás ellenére nagyon vigyorogtam a sisakban. Egy-két határozottabb gyorsulás meg a szelepvezérlés váltása utáni hangorkán adott elég adrenalint is, úgyhogy mi mást mondhatnék: HURRÁ, ITT A MOTOROS SZEZON!!!