A flowról már volt szó motorozás és dobolás kapcsán is, úgyhogy a Pszinapszis egyik programpontja is felkeltette a bennem (egy ideje) szunnyadó pszichológust. Livius előadja elméletben, majd gyakorlatban is, ez nagyon jó kombinációnak ígérkezett. Bár eddig csak számok közötti átkötők erejéig hallottam beszélni, ennyi alapján is biztos voltam benne, hogy érdekes és vicces előadást hallhatok majd.
Így is volt, erős (bevallottan) wikipediás kezdés után néhány személyes élménnyel szemléltette azt, amit már rég keresek. Néha sikerül is megtalálni, és akkor nagyon jó, ahogy az utána lezúzott koncert is az volt. Feltűnt Mammut is, a kezdéskor még kicsit kongó terem is benépesült és néhány szám után sodródott a közönség, Livius is lelazult a színpadon, a belső feszültség elérte az inspiráláshoz szükséges mértéket és megvadultak a kutyák rendesen.
Egyszer csak mellém szegődött egy elég mattra fáradt szervező srác, és miután beordított néhány Quimby refrént, szóltam neki, hogy az egy másik zenekar lesz. Ez úgy megzavarta, hogy elkezdett kérdezősködni. Ugye, hogy én vagyok-e Balanyi Szilárd! Azt azért nem mertem beadni neki, hogy én a Livius vagyok, elvégre azt talán gyanúsnak találta volna, hogy egyszerre vagyok a színpadon is, meg a nézőtéren, de mindenestre a Szilárd-vonalat végül ráhagytam. Többször gratulált, megígértette velem, hogy megnézem majd a bandáját, éppen csak autogrammot nem kért, azt már gondolom nem mert. Igyekeztem szerényen mosolyogni, nehogy rossz fényt vessek hősére, gondolom mára nem emlékszik már rá, ha igen, akkor bocs.
Az első sorban egy gyanúsan "őszapó" kinézetű alakot is megfigyeltem, aztán a koncert után a férfivécében tisztáztuk, hogy ki kicsoda. :) Tényleg ő volt az, el sem lehetett téveszteni. Így kerülnek lassan arcok a nickek mögé. Még az előadás alatt ráköszöntem (szerintem:) turbiritire is, látszott rajta, hogy valahonnan ismerős a fejem neki, de nem tudott hova tenni, elvégre csak látásból ismerjük egymást a koncertekről. Aztán a férfivécé ismét kultikus szerepet kapott, mert Faszival is összefutottam (ismét), aztán ők rohantak tovább a Könyvtárba Marlboro Manra gyújtani.
A rövidke szünet után jött Eszter és a gumizsuzsi, először a Kispál előtt láttam őket Pécsen, akkor is jó volt, most is. Bemelegítettem a lábakat az ugráláshoz, este Veszprémben Quimby. Addig is nézzétek ezeket a képeket.
A kutya vacsorája:
Eszter és a gumizsuzsi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.