A hotelt kezdjük kiismerni, a félpanzióban kétféle vacsorából lehet választani, de egy biztos: krumpli, répa vagy zöldbab a köret. Mindenhez. Nem bonyolítják túl a készleteket, de az egy hét alatt végül pont nem tudtuk megunni. Főleg, mivel sokszor volt hal is az étlapon, az meg valahogy hozzá tartozik a tengerparti nyaraláshoz.
A tömegek 70%-a nyugdíjas, 25% tinikkel felszerelt család, a maradék 5% lehet fiatal vagy egyedülálló. Az éjszakai élet az utcán rendezett ki-mit-tud szerű vetélkedőkben merül ki, ahol önként égetik szénne magukat az emberek.
Ez nem egy Ibiza, az biztos, inkább nyugodalmas leégésre való hely. Mi 20-as faktorral védekeztünk, és bejött az élet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.